(Részletek; A Magyarság Néprajza c. kötetből, Viselet, írta; Györffy István, 381-435. o-ig)
A népviselet mivolta
Népviseleten szorosan véve azt a viseletet értjük, amelynek anyagát a nép maga termeli s a ruhát ebből az anyagból maga készíti. A népviselet egyes vidékek szerint változik, de itt aztán szigorúan egyforma és kötelező. Tágabb értelemben, népviseletnek szoktuk mondani azta a viseletet is, melynek anyagát nem a nép keze munkája szolgáltatja, sőt magát a ruhát sem a nép, hanem a belőle kiemelkedő kismesterember készíti, a nép ízlése szerint, hagyományos formára.
Az úri osztály nem ragszkodik a hagyományos formákhoz, hanem ruházatát módjához és a divathoz képest gyakran, mondhatnánk évente változtatja; a köznép nehezen előállítható ruhadarabjai hosszú időre, sokszor egy életre szólnak és emberöltőnként újulnak meg , éppen ezért a divat változásainak kevésbé vannak alávetve és a hagyományos formát jobban megőrzik. Nyugat-Európában szorosan vett népviselet nincs s a nép a történeti korok levetett úri viseletében jár. Mi még abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az ősi , egyes darabjaiban történelem előtti korok ruhaformái is itt élnek közöttünk.... Természetes, hogy a helyi izlés is alakítja a népviseletet s egy-egy feltűnni vágyó merész egyén újítása nem ritkán elismerésre talál, hamar divattá válik és rövidebb-hosszabb időre megrögződik.... Az úri osztály viseletét egyedül a divat befolyásolja. A nép viseletét a múltban gyakran hatósági intézkedések is. Ezek leginkább arra irányultak, hogy a nép ne öltözködjék a felsőbb társadalmi osztály módjára, más essetben pedig gazdasági okokkal indokolták a tiltlmat, tudniillik a népetr vissza akarták tartani a szertelen költekezéstől. Gyakran pedig az egyház tilalmazta az általa erkölcstelennek vagy illetlennek minősített ruhákat.... Népünk más-más ruhában járt télen és nyáron, ünnepnapokon vagy hétköznapon. Népviseletünk mindkét nemnél az életkor szerint is változatos. A születés, járni tudás , iskolaköteles-, serdült-kor, házasság, öregkor mind egy-egy állomás az egyén öltözeteinek sorában. Az öltözködésben társadalmi különbségek egy ugyanazon falu népénél is vannak. A szegényebb néposztály - mivel nincs módjában a ruhát újítani, vagy pedig a jobbmódúaktól reámaradt nem divatos, megúnt, levetett ruhákban kénytelen járni - tovább őrzi a régi viseletet, mint a gazdagabb, falubelije. A hagyományos népviselet legjobban megmarad a pásztor embernél, aki a falusi társadalomtól kiszakadva él.... A magyar viselet, mint az előbb elmondottakból következik, két jól megkülönböztethető rétegre oszlik; az úri viseletre, melyet nemesi-,nemzeti-, vagy magyar-viseletnek szoktak nevezni és az alsó társadalmi osztály viseletére, melyet paraszt-, jobbágy-, vagy általánosabban népviseletnek mondanak. Kétségtelen, hogy a két társadalmi réteg viseletét eredetbeli rokonság is fűzi egymáshoz, mégis a hagyományőrző társadalmi réteg; a nép viseletét ősibbnek kell tartanunk, mint az úri osztály újításokkal, idegen hatásoknak jobban kitett ruházkodását....
Fejezetünk célja azokat az ősi, hagyományos népi ruhadarabokat bemutatni és leírni, amelyeket a volt jobbágyság, továbbá a belőle jogok tekintetében kiemelkedett, de hasonló színvonalon élő kurta-, vagy bocskoros nemesség viselt; ezek a ruhadarabok a mai nemzedéknél már csak romjaiban élnek....
A ruházatot nem földrajzi vagy néprajzi csoportok, hanem a ruhák anyaga, szabása és típusa szerint tárgyaljuk, de a ma élő legjellegzetesebb népviseletek közül egynehányat legalább képen bemutatunk....
A ruházatot a külső forma, az anyag, a belső szerkezet, vagyis a szabás és a használás módja szerint vizsgálhatjuk. Külső forma szerint az öltözékek változatosak, de szabásra már kevésbé. Mivel a ruhának nem a külső minéműség; szín, díszítés, méret, adja meg az állandó jellegét, hanem bizonyos belső szerkezet, éppen ezért a ruhaféléket az anyag és szabás alapján tárgyaljuk....
A régi magyar ruhaviselet
A honfoglalás előtti magyarság ruhaformái s részben ruhaanyagai is, a magasabb életszínvonalon élő bolgár-törökökkel való érintkezés folytán, lényegesen megszaporodtak. Ebben a korban már ismerték a kender-, gyapjú s talán a cslánszövetet, sőt a bársonyt is, mely utóbbi eredetileg selymet jelentett.
Ebből a korból már számos bolgár-török ruhanév maradt ránk, melyek nagyobb része csak népi ruhadarabot jelöl.
Minden okunk megvan tehát annak feltevésére, hogy a jómódú, mozgékony honfoglaló magyarság gazdag ruhatárral érkezett mai hazájába.
Természetes, hogy az itt talált vagy a később beköltözött népek ruhaféléi sem tűntek el teljesen, és egy ezredév alatt mi is sokat átvehettünk szomszédainktól. Mégis a magyar népviseletet tárgyi nűveltségünk egyik legsajátosabb emlékének kell tekintenünk. Az a tény, hogy viseletünk nyugat felé élesen elhatárolódik ma is és inkább a délorosszal tart rokonságot, keleti eredete mellett bizonyít....
Népi ruhadarabjainkat anyaguk szerint osztályozzuk. Ősinek csak azokat vesszük, melyeknek az anyagát is maga a nép állította elő, tehát a vászon, szűr és bőrruhákat.
Azokaz a ruhadarabokat, melyek gyári anyagból készülnek, tehát a népnél csak újabban honosultak meg, csak abban az esetben méltatjuk figyelemre, ha szabásuk még ősi....
A fejrevaló
A lányokéval szemben az asszonyok hajának a néphit ősidők óta varázserőt tulajdonít, ezért az asszonyoknak a néphit alapján fedetlen fővel mutatkozni nem illik....
Vahot Imre 1846-ban a muzslai (Esztergom m.) népviseletről egyebek között azt írja, hogy "fejkötő nélkül éjszakán kívül soha nincsen egy asszony is, ebben helyezik becsületjöket s ha valakinek fejkötője leesőfélben van, e közmondásssal figyelmeztetik egymást; leesik kendnek a becsülete!"...
A főkötőre tehát - mint fontos ruhadarabra - az asszonyok nagy gondot fordítottak s ennek folytán legdíszesebb ruhadarabjukká lett.
Hazánkban a főkötők az egyszerű fehér vászonlepeltől az aranycsipkés főkötőig... nagy változatosságban találhatók....
Az asszonyi fejrevalók legősibb és legegyszerűbb formái a hosszúkás-négyszög, vagy a négyzetalakú kisebb-nagyobb leplek, melyeket összehajtva, vagy összehajtás nélül borítanak vagy kötnek a fejre....
Az asszonyok... hézköznapi fejrevalója a kendő, mely négyzetalakú és átlós irányba összehajtva kötik a fejre. Régen országszerte fehér vászonból vagy gyolcsból készült és sok helyen, mint a gyász jelét ma is ilyet viselnek. A fejkendő kötésének módja életkor, vidék, alkalom, a kendő anyaga stb. szerint változik.
A megfésült és összecsavart haj összetartására szolgálnak az úgynevezett kontyok vagy főkötők. Legegyszerűbb formái vászonból és gyolcsból alakított, vagy fonalból kötött csipke zacskók, keleti székely szóval élve csepeszek és a fakéregből, vagy kéregpapírból csinált és színes kelmével bevont tokok, melyeket a nép ma közös szóval főkötőnek nevez. A név elárulja, hogy mindegyiknek a megköthető lepel volt az őse, amit a főkötőről hátul lecsüngő pántlika - az egykori kötőmadzag maradványa is bizonyít....
Székelyföldi viselet darabjai:
noi paraszting vászonból, csipkés tászli a nyakra, a mellény, szoknya és kötény szott anyagból. A kötény fehér vászonból is készülhet. 1 db székelyföldi alsószoknya.
Széki népviselet
Mezőségi viselet
Mezoségi viselet darabjai:
noi mezoségi ing vászonból, kötényruha aprómintás vászonból, kötény mintás vászonból, 1 db alsószoknya
link
(Margaréta, 2008.12.31 14:00)