Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyarpéterlaka tánczenéje

2009.10.26

Vavrinecz András

Magyarpéterlaka tánczenéje

 http://video.google.com/videosearch?q=magyarpeterlaki+zeneszek+youtube&hl=hu&rlz=1T4SKPB_huHU340HU345&um=1&ie=UTF-8&ei=9u3lSv2LCJCUnwPskrWjCw&sa=X&oi=video_result_group&ct=title&resnum=1&ved=0CA0QqwQwAA#

Zenészek, zenekarok

Magyarpéterlaka Felső Maros-mente egyik legjelentősebb zenészközpontja. A faluban a 20. század közepén és második felében több cigányzenekar működött egyszerre, így nem csak Péterlaka, hanem a környező falvak (Felső Maros-mente), valamint Felső Nyárád-mente (Bekecsalja) és az északabbra fekvő Magyaró lakosságának tánczenei igényeit is magas színvonalon tudták kielégíteni. A muzsikusok többsége híres cigányzenész dinasztia - név szerint a Csiszár, Fülöp, Lunka, Ötvös, Rácz és Tóth nevű családok - tagja volt. Valamennyien a "magyar cigányok" csoportjához tartoznak, anyanyelvük magyar, református vallásúak és már több évszázada felhagytak a vándorló életmóddal.

 

 

A ma élő péterlakiak emlékezetében megmaradt nevesebb zenészek a következők:

PRÍMÁSOK:

Csiszár Aladár (sz. 1937, Magyarpéterlaka) - Ma is élő híres prímás, aki a Felső Maros-mentén és Nyárád-mentén egyaránt ismert és kedvelt. A hagyományos lakodalmak, bálok ritkulása miatt ma már csak időnként hívják muzsikálni. Az 1989-es változások után a magyarországi táncházak, táborok adatközlő zenésze, majd a jobbágytelki "Marosszéki Népzene és Néptánctábor" hegedűtanára 1999-től napjainkig. Gyermekei, unokái nem tanultak meg zenélni, így senki sem folytatja a családi tradíciót.


Csiszár Aladár és bandája az 1950-es években:
Csiszár Aladár prímás (1937)
Lunka József "Tálá" prímás harmonikával (1944)
Rácz Lukács "Bákró" csellós (1900 körül)
Ponci Gyula brácsás (1944)
Jándék Albert cimbalmos (1935)

Csiszár János "Csiruka" - Csiszár Aladár prímás apja Vadadon született 1910 körül. Sokáig élt ott, ezért legtöbbet a Marosvásárhelyhez közelebb eső falvakban muzsikált.

 
Csiszár János "Csiruka" Székesen, 1937-ben:
Csiszár János "Csiruka" prímás
Jándék Lajos "Mizsi" cimbalmos

Fülöp Albert - Szászrégenben él, Csiszár Aladár prímás unokaöccse

 
Jobbágytelkén szüreti bál után, Fülöp Albert zenekarával

Jándék György - Jándék Albert cimbalmos édesapja volt.

Kalányos (Rácz) György "Gircsu" (az 1950-es évek végén halt meg) - az 50-es évekig muzsikált Péterlakán.


Ehed, Kalányos György zenekara - Szüreti bál péterlaki zenészekkel, 1953-ban.
Kalányos György "Gircsu" prímás
Dadi Lajos "Pataki" cimbalmos
Jándék Lajos "Mizsi" bőgős (cimbalmos is)

Lunka József "Bolond" (sz. 1918, Székelytompa - megh. 1982, Körtvélyfája) - Nyárád-mentén és Maros-mentén egyaránt kedvelt prímás volt, Magyarón különösen szerették. Öt gyermekét zenésznek nevelte: Jóska (1944) és Karcsi 1962) prímás, Rózsika (1945) és Aladár (1953) harmonikás, Albert (1958) brácsás lett.


Lunka József Eheden szüreti bálon 1938-ban
Csőszök Lunka József "Bolond" péterlaki prímással

ifj. Lunka József "Tálá" (sz.1944, Magyarpéterlaka) - apjától tanult hegedülni, majd elkerült Marosvásárhelyre. A mai napig muzsikál vendéglőben, a környékbeli falvakban pedig lakodalmakban, bálokban.


Lunka Jóska, Gyurica, 1980-as évek.
- nagybőgős
- harmonikás
- Gondos György "Gyurica" cimbalmos, Gernyeszeg
- ifj. Lunka József prímás (1944)

Ötvös István "Kőrözsi" ( sz.1927, Magyarpéterlaka - megh.1982, Magyarpéterlaka) - Maros-mentén és Nyárád-mentén egyaránt sokat járt muzsikálni. Öt gyermekéből kettő lett zenész, István (1947) és János (1954), mindketten nagybőgőznek.


Jobbágytelki Együttes Ötvös István prímással 1954-ben

Ötvös Ferenc - Ötvös István prímás bátyja, 1920-ban született Péterlakán. Halála időpontját nem ismerjük.
Sánta volt. Az 1970-es években "hívő" (adventista) lett, azután már nem muzsikált.

Rácz Albert "Ánci" (sz.1910, Magyarpéterlaka - megh: 1972 körül.) - sokat járt a Nyárád-mentére muzsikálni. Jobbágytelkén őt szerették a legjobban a péterlaki prímások közül. Az 1970-es években "hívő" (adventista) lett, azután nem muzsikált.


Ánci zenekara - Nyárád-menti tánccsoport, péterlaki zenészekkel az 1950-es években.
- Virág Géza cimbalmos (1916) - Galambod
- ismeretlen brácsás
- Rácz Albert "Ánci" prímás (1910)
- Csurkuja Pongrác bőgős (1915)

Rácz Samu "Bákró" (1952-53 körül halt meg ) - Híres prímás volt, tőle tanultak a fiatalabb prímások: Lunka
József, Ötvös István, Csiszár Aladár. Görgényszentimrén született, felnőttkorában átköltözött Péterlakára. Sokat járt Magyaróra és Jobbágytelkére muzsikálni.


Iszlói szüret 1947-ben, péterlaki zenészekkel.
- Rácz Samu "Bákró" prímás
- Buta József "Szép", "Gunci" cimbalmos
- Rácz Lukács "Bákró" csellós

 

BRÁCSÁSOK:

Lunka Albert (sz.1958, Magyarpéterlaka) - Mai napig aktív muzsikus, Gernyeszegen lakik.


Lunka József és bandája 1980-ban
- Lunka József "Bolond" prímás (1918)
- Fülöp Gyula "Tojás" bőgős (1923)
- Lunka Albert brácsás (1958)

Ponci Gyula "Uli" (sz.1944, Magyarpéterlaka) - Fülöp Gyula "Tojás" bőgős fia, mai napig aktív muzsikus, Csiszár Aladár brácsása, Gernyeszegen lakik.


Ponci Gyula brácsás, Csiszár Aladár prímás és felesége 1993-ban Körtvélyfáján

Tóth Samu "Sámunyi" (sz.1930, Magyarpéterlaka) a legidősebb péterlaki születésű brácsás, a hetvenes években "hívő" lett, azóta nem muzsikál. Körtvélyfáján lakik.


Ötvös István, Tóth Samu Deményházán keresztelőben, 1950-es évek.
- Ötvös István "Kőrözsi" prímás (1927)
- Tóth Samu "Sámunyi" brácsás (1930)

 

CSELLÓSOK, BŐGŐSÖK:

Dadi József "Dupa" - Rácz Lukács csellós nevelt fia, édesapja id.Ötvös Márton bőgős volt.

Fülöp Gyula "Tojás" (sz.1923, Magyarpéterlaka - megh. 1989, Magyarpéterlaka) - Ponci Gyula brácsás apja

Fülöp János "Cepedár" (sz.1931, Magyarpéterlaka - megh. 1986, Magyarpéterlaka)

Csurkuja Pongrác (sz.1915, Magyarpéterlaka - megh. 1974 körül.)

Kalányos József "Gircsó" - Kalányos György prímás fia

Kalányos Gyula "Tihen"

Ötvös István (sz.1947, Magyarpéterlaka)

Ötvös János (sz.1954, Magyarpéterlaka) - mai napig aktívan muzsikál Csiszár Aladár prímássa, Gernyeszegen lakik.

Ötvös Márton - (sz.1930 körül) Ötvös István prímás féltestvére

Rácz Lukács "Bákró" - (sz.1900 körül Görgényszentimre, Magyarpéterlaka - ?)

Tóth János "Kukker" (sz.1899 - ?) Tóth Samu brácsás apja

 

CIMBALMOSOK:

Buta József "Gunci", "Szép" (sz. 1919, Görgényszentimre - megh.1994, Magyarpéterlaka) - Az egyik legjobb cimbalmos volt a környéken, akinek játéka a virtuozitás mellett is a hagyományos játékstílust képviselte.


Buta Jóska bácsi 1993-ban

Csurkuja József (sz.1947, Magyarpéterlaka) - fiatalon Marosvásárhelyre került, zeneiskolában tanult, majd a Székely Állami Népi Együttes (a későbbi Maros Együttes) cimbalmosa hosszú éveken keresztül. Jelenleg nyugdíjas, Budapesten él.


Csurkuja Jóska fiával 1982-ben.
- Csurkuja József cimbalmos (1944)
- ifj. Csurkulya József cimbalmos (1974)

Csurkuja József "Jutus" -(sz.1913, Magyarpéterlaka, megh:1952.) Csurkuja József cimbalmos édesapja, Rácz Albert "Ánci" prímás testvére

Dadi Lajos "Pataki" - Mizsi Lajos fia

Jándék Albert (sz.1935, Magyarpéterlaka) - idősebb korára "hívő" lett, ezért abbahagyta a muzsikálást, Körtvélyfáján él.

Mizsi (Jándék?) Lajos - Jándék György prímás testvére, bőgőzni is tudott

 

HARMONIKÁSOK:

Lunka Aladár (sz.1953, Magyarpéterlaka) - Lunka József "Bolond" prímás harmadik gyermeke. Az 1980-as évek vége felé áttelepült Magyarországra, ma is ott él.

Lunka Rozália (sz.1945, Magyarpéterlaka) - Horváth Mihály "Latabár" vajdaszentiványi prímás felesége, utóbbi években már nem muzsikál.

LunkaJózsef, Rózsika és Ötvös Márton
- Lunka József "Bolond" prímás (1918)
- Lunka Rózsika harmonikás (1945)
- Ötvös Márton csellós (1930 körül)

 

A zenekar összetétele

A zenekar hagyományos összetétele hegedű, brácsa (3 húros), cselló vagy bőgő és cimbalom volt. Később divatba jött a harmonika is, de nem tudta kiszorítani a zenekarból a cimbalmot és a brácsát úgy, mint más falvakban (pl. Vajdaszentivány, Marossárpatak) - talán azért, mert Péterlakán voltak a legjobb cimbalmosok.

A II. világháború előtt nem volt brácsás Péterlakán, ezért a szomszédos falvakból hívtak, legtöbbször Alsóbölkényből Gerebenes János "Técsi"-t, Gernyeszegről Gondos János "Faragó"-t (sz. 1902, Gernyeszeg), vagy Görgényoroszfaluból (Solovastru) egy Gyurica nevű brácsást.

A Nyárád menti falvakba az 1950-es évek végéig a helyi igényeknek megfelelően, csak háromtagú zenekar járt muzsikálni: hegedű, cimbalom, bőgő összetétellel. Ezután egészült ki a zenekar brácsással, a divatot követve, nyilván a zenészek kívánságára. Ez a változás a fényképeken is egyértelműen látszik - a régi képeken nincsen brácsás.

 

A hagyományos táncok zenéje

Verbunk

Verbunk, Marosszéki verbunk, Háromszéki verbunk, Marosmenti verbunk, Cigány verbunk, Magyar verbunk, Göröndi lassú verbunk, Péterlaki verbunk néven említett, 4/4-es ütemű férfitánc. Tempója negyed =136-140, kíséretritmusa lassú dűvő:


A verbunk brácsakísérete

Zenéje tipikus marosszéki verbunkzene, a dallamokra a gyors tizenhatodmozgás jellemző, amelyet gyakran negyedmozgás vált fel. A dallamokat a dúr hangnemű V-I összhangzattani funkcióba illeszkedő, valamint a moll hangnemű VII-III-VII-III-VII-III-V-I összhangzattani funkciójú hangszeres közjátékok kötik össze. Ezek legtöbb esetben 8  *  4/4 ütemnyi periódusok, a dallamok pedig egy vagy két periódus terjedelműek.

Sebes forduló

Gyors forduló, Öreges forduló, Ősi sebes, Péterlaki sebes, Magyar sebes, Öreg sebes, Régi sebes, Magyar sebes fordulós, Sebes, Forduló, Sebes forduló, Gyors forgatós, Vármegye néven ismert 2/4-es ütemű forgatós jellegű páros tánc. Tempója negyed=104-112, kíséretritmusa a pontozóéhoz hasonló, de teljesen egyenletes gyorsdűvő:


A sebes forduló brácsakísérete

Zenei anyagában hangszeres jellegű kanásztánc-ardeleana típusú, tetrapodikus sorokból építkező dallamok, valamint vokális eredetű dallamok találhatók. Mindkét típusra a tizenhatod mozgás, a gazdagon figurált dallam jellemző. A dallamokat hangszeres közjátékok, "figurák" kötik össze, amelyek mindig periódus méretűek (2 tetrapodikus sorból állnak). A "figurák" háromfajta harmóniavázra épülnek: V-I menetbe illeszkedő dúr vagy moll jellegű dallamok, IV-I-V-I menetbe illeszkedő dúr jellegű dallamok és VII-III-V-I funkciókba illeszkedő moll jellegű dallamok. Mindegyik funkciós menet természetesen többféle dallamban valósul meg.

Lassú

Lassú csárdás, Ősi csárdás, Kolozsvári (csárdás), Lassú, Öreges lassú néven is ismert 4/4-es ütemű, lassú csárdás jellegű forgatós páros tánc. Tempója negyed=148-176, kíséretritmusa lassú dűvő:


A lassú brácsakísérete

Zenéjét régi stílusú népdalok, jajnóták, új stílusú népdalok, műcsárdások, cigánydalok és ismeretlen eredetű dallamok alkotják.

Korcsos

Régi magyar korcsos, Menyasszonytánc, Korcsos, Maros menti régi korcsos, Lassú forgatós néven említett 2/4-es ütemű, negyed=86-92 tempójú, forgatós jellegű páros tánc, a marosszéki forgatós helyi változata. Kísérete gyors dűvő:


A korcsos brácsakísérete

Zenéjét nagyrészt a sebes fordulóhoz hasonló dallamok és közjátékok alkotják.

Gyors csárdás

Cigánycsárdás, Gyors csárdás, Sebes csárdás, Friss csárdás, Szöktetős néven is ismert friss páros tánc. Tempója negyed= 152-188, kíséretritmusa esztam:


A gyors csárdás brácsakísérete

2/4-es ütemű zenéjére forgatós-szerű páros táncot, "csingerálás"-t és szóló férfitáncot járnak. A bőgőt legtöbb esetben "csípik", pengetik vagy csattogtatják. Dallamanyaga vegyes, de a többséget alkotó cigánydalok, műcsárdások, román és ismeretlen eredetű dallamok mellett még található néhány régebbi, hangszeres jellegű darab.

 

Dallamhasználat, különbségek a sebes és a korcsos között

A magyarpéterlaki zenészek - a falu speciális peremhelyzeténél fogva - két különböző vidék zenei igényeit elégítették ki: a Felső-Maros mentén és Nyárád mentén élő lakosokét. Maros mentén, így Péterlakán is kétfajta forgatós táncot jártak, míg Nyárád mentén csak egy fajtát. Ezért a más Maros menti zenészekkel ellentétben - akik a kétfajta forgatós tánc zenéjét megkülönböztetik egymástól - a péterlaki zenészek keverik a sebes forduló és a korcsos dallamainak egy részét.

A két tánc zenéjét a tempó és a brácsakíséret megfigyelésével tudjuk legkönnyebben megkülönböztetni egymástól. A sebes forduló tempója gyorsabb, mint a korcsosé. A kíséret ritmusa simább, míg a korcsosé szaggatottabb.

 

Eltérések Maros mente és Nyárád mente zenéjében

Az első és egyben a legfontosabb különbség a két vidék zenéjében az, hogy a Maros mentén félhivatásos cigányzenészek látták el a zenei kíséretet, míg a Nyárád mentén elsősorban a zenei önellátásra berendezkedett székelyek szolgáltatták a zenét. Ezt az alapvető helyzetet némiképp árnyalja az a tény, hogy a Maros mente keleti széléről - így Magyarpéterlakáról is - átjártak a cigányzenészek a Nyárád menti falvakba muzsikálni. A Nyárád menti "Vármegyei sebes forgatós" kifejezés is ezt tükrözi.

Különbség van a két vidék táncrendjében: a maros-menti "pár" öt részből áll, verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos, cigánycsárdás sorrendben, míg a Nyárád menti "szakasztás" verbunk, jártatós (lassú), forgatós, szöktetős (csárdás) részekből áll.

Az egyes táncok kiséretét tekintve legnagyobb különbség a verbunk zenéjében van. Maros mentén a fent ismertetett 4/4-es, lassú dűvő kíséretű péterlaki verbunk-zene a jellemző, míg Nyárád mentén - a Bartók-gyűjtésben található ugrós-legényes típusú dallamok mellett - a széles körben ismert udvarhelyi székelyverbunk-dallamok esztam-kíséretű változatai terjedtek el.

A Maros menti sebes forduló dallamait Nyárád mentén leginkább a táncrend végén szereplő "vármegye" kíséreteként muzsikálják a cigányok.

A Maros menti és a Nyárád menti lassú csárdás zenéjében nincs lényeges különbség. A dallamok nagy része megegyezik, eltérés csak néhány jaj-nóta típusú dallam esetében fedezhető fel. Ezek csak Székelyföldön fordulnak elő, Maros mentén nem használják őket.

A korcsos zenéje nagyjából megfelel a Nyárád menti forgatós zenéjének, a cigánycsárdásé a szöktetősének.

 

 

További fényképek a zenészekről

 

A Péterlaki zenekar Jobbágytelkén az 1950-es években.
- Csiszár Aladár prímás (1937)
- Ismeretlen férfi
- Rácz Lukács "Bákró" hegedűvel (1900 körül)
- Jándék Albert cimbalmos (1935)
- Ismeretlen férfi
- Dadi József "Dupa" csellós

 

Csiszár Aladár és zenekara Jobbágytelkén, Lengyel Mihály lagzijában 1966 aug. 23-án.
- Csiszár Aladár prímás (1937)
- vőfély
- Jándék Albert cimbalmos (1935)
- vőfély
- Gondos János "Faragó" brácsás (1902) Gernyeszeg
- Rácz Lukács "Bákró" csellós (1900 körül)

 

Csiszár Aladár prímás 1982 októberében.

 

Csiszár Aladár és bandája 1982 októberében.
- Csiszár Aladár prímás (1937)
- Ponci Gyula brácsás (1944)
- Buta József "Szép", "Gunci" cimbalmos (1919)
- Fülöp János "Cepedár" bőgős (1931)

 

Csiszár Aladár, Ponci Gyula, Gondos György 1993-ban Arlón.
- Csiszár Aladár prímás (1937)
- Gondos György "Gyurica" cimbalmos Gernyeszeg
- Ponci Gyula brácsás (1944)

 

Csiszár Aladár és Ponci Gyula szekéren 2000-ben Péterlakán.

 

Ehed lakodalom Bolond Jóska, fia éa Gyula 1960-ban.
- Lunka József "Bolond" prímás (1918)
- Ponci Gyula brácsás (1944)
- ifj. Lunka József prímás (1944)

 

Üzemi zenekar Lunka Jóska, Gyurica 1980-as évek.
- ifj. Lunka József prímás (1944)
- harmonikás
- Gondos György "Gyurica" cimbalmos Gernyeszeg
- nagybőgős
- harmonikás

 

Ötvös István és Ponci Gyula 1982 szeptemberében.
- Ötvös István "Kőrözsi" prímás (1927)
- Ponci Gyula brácsás (1944)

 

Deményháza, szüreti bál 1951-ben, Ánci zenekara.
- Csurkuja József "Jutus" cimbalmos (1913)
- Rácz Albert "Ánci" prímás (1910)
- Csurkuja Pongrác bőgős (1915)

 

Magyarói regruták Bákró Samu zenekarával, 1940-ben.
- Rácz Lukács "Bákró" bőgős
- Rácz Samu "Bákró" prímás
- ismeretlen brácsás
- Buta József "Szép", "Gunci" cimbalmos

 

Tóth Samu 2000-ben.
- Tóth Samu "Sámunyi" brácsás hegedűvel

 

forrás:folkradio

 

 

   
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Szászrégen

(Lajos, 2013.02.17 09:45)

Ezek a magántanult zenészeket ismerték az egész maros és nyárád mentén,nagyon hiresek voltak,sokan még most is érdeklödnek róluk...

mary_68cool

(roman maria, 2013.02.11 19:22)

gyonyoruek...szeretem oket...ezek voltak az igazi zeneszek...ilyen mar nem szuletik sajnos anci..szep joska unokaja

Regen

( Biro Lajos [pecka], 2010.09.22 21:19)

Faj a szivem mikor titeket latlak es tisztelem az egesz Petelaki lakost

szigetújfalucsodálatos

(markos gyula, 2010.06.07 20:24)

csodálatos