Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VÍZKERESZT

Háromkirályok napja, vagy amit akartok...

 A nyugati kereszténységben január 6-án van vízkereszt, avagy a három királyok ünnepe: ez a karácsonyi ünnepek zárónapja, a farsangi időszak kezdete.

Időjóslás, termékenységvarázslás

Gonoszűző és szerencsevarázsló napnak tekintették, s az időjárásból következtettek az eljövendő év szerencséjére, időjárási viszonyaira, a termés alakulására, az emberek és az állatok egészségi állapotára.

Ha ezen a napon hideg idő volt, akkor korai tavaszban reménykedtek az emberek. Néhol úgy vélték, hogy napsütéses idő esetén még hosszú lesz a tél, vagy ha ezen a napon esik, férges lesz a máktermés. Ha ezen a napon nagyon hideg volt, rossz termésre számítottak, ha fújt a szél, szerencsés lesz az év.

 Ezen a napon kezdődik meg a farsang, a vigasságok, falusi disznótorok ideje. Persze az igazi tradíció szerint ma kerül sor a karácsonyi asztal megbontására és a karácsonyfa leszedésére is.

A kép 1930-ban készült Gyulán

Az ünnep liturgiában használatos elnevezése Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése. A magyar név a víz megszentelésének szertartásából származik. Vízkereszt a IV. század végéig a karácsonyt is magában foglalta, ennek elkülönülése után lett jelentése a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn.

Fájl:Piero della Francesca 045.jpg

 

 A vízkereszt második evangéliumi története szerint amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte. Ezt követően tanítani kezdett. Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel. A harmadik evangéliumi jelenet: Jézus a kánai menyegzőn anyja kérésére az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta.
    

Az ünnepi népszokások közé tartozik a napkeleti bölcsek látogatását felidéző csillagozás vagy háromkirályjárás. E három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg. Legfőbb kelléke a csillag, amely a három királynak mutatta meg az utat Betlehembe. Vízkereszt napján volt szokás a szentelmények hazavitele, a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G, M, B betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár). A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével. A vízkereszti népszokásokból mára leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.

    
Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig  tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése. A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák, ez a torkos vagy zabálócsütörtök.
    
A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra - farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre ("a farsang farka") - vonatkoznak, amely télbúcsúztató is. A legjellemzőbb az álarcos, jelmezes alakoskodás, ma is igen híres a mohácsi busójárás.
 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.