Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


DEBRECENNEK VAN EGY VÍZE+ egy 1936-os felvétel

2013.09.19

A Hortobágy folyó. A róla nevezett pusztát úgyszólván a derekán vágja kétfelé. A Hajdúböszörményhez tartozó egykori pródi réten ered, ahol már Hunyadi Jánosné Szilágyi Erzsébet korában Háromág Hortobágynak nevezték. (Csánky: Hunyadiak Kora I. k. 634. 1.) A horthi pusztát elérve, Szentmargita puszta felől magába felveszi Hollós, Hattyas, Bágy és Szandalék nevű erek vizét. Debreceni földön az útja 23.95 klm. Nádudvart el-hagyván, Ladány, Karcag határa közt ásott mederben folydogál a Berettyó felé. Esése alig van. (L. bővebben: Hunfalvy: A magy. birod. term. leírása II. k. és Zelizy id. m.) Nemcsak a nevét viselő pusztának, hanem a 17 négyszög mértföldes debreceni határnak, sőt Hajdú vám. középső, nyugati és déli részeinek is fővízfolyása a Hortobágy. Messze területnek csaknem minden többi folyója, ere: az Árkus, a Kadarcs, a Kondoros, a Tócó, a Kösi közvetve vagy közvetlenül beléje torkollik. Mind e vizek partjait a török dúlások előtt templomos, tornyos viruló falvak gyöngysorként szegélyezték. A debreceni múzeum a Hortobágy vize mellett az ősember és a népvándorlás-kor emlékeit is feltárta. A Hortobágy folyó nevével árpád-kori okmányokban is találkozunk, pl. 1248. és 1264-ben. (Fejér Cvd. dipl. IVl3., 18. Katona VI. 121., ismét Fejérnél IV/3. 41. Jerney id. m. 56. I.) Ortvay a H. nevét így magyarázza: gyöke valószínűleg egy-értelmű a horh, horny, horzs szók gyökével, amely vájást, túrást, rovatékos vonalat jelent. Ebből az elavult bort ige = dörzsölés által koptat, váj, túr. Innen horto igenév és hortó-ágy = földettúró vízmeder; könnyebb kiejtéssel: horto-v-ágy, horto-b-ágy. Ortvay nem vette itt figyelembe, hogy e víz mellékén az. Árpád-korban már volt Horth nevű falu (ma puszta Újváros határában) és Bágy nevű birtok is (ma Szentmargita puszta, vagyis Tiszapolgár része). E két birtok nevének összetételébőlis kialakul a Hort-bágy, azaz Hortobágy. Sót emlékezetbe hozhatjuk IV. László királyunknak 1285-ben „in Hortubag” kelt oklevelét, amely által megerősíti Loránt erdélyi vajdának, István szatmári főispánnak és Jakab mesternek adományozásátrokonuk (és Debrecen földesura) Roffoin bán javára, aki amazoktól Gáborján monostorát kapta ez alkalommal. (Zichy Okmt. I. 63.) A váradi Regestrumban pedig Hortu, melyet Kandra Hortnak olvasott, személynévként fordul elő. Érdekes, a hajdani Parlagh falvának ma Hadházhoz tartozó északi részén is volt egy Hortobágy nevű lapos. 1835. (D. L. Trkgy. 31. sz.)
forrás: Zoltai Lajos: Debrecen vizei

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.