Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A magyarság zeneszerszámai - Az ütőgardon vagy csipisüti

2009.06.09

A gyimesi csángók zenekara két hangszerbõl áll: a hegedûbõl és a kísérõ ütõgardonból. Ezt a cselló formájára emlékeztetõ, egy darab fából teknõszerûen kivájt hangszert valójában ütõs hangszerként használják. Egy hangra hangolt húrjait bottal ütik, s közben a vékonyabb húrt csipkedik, s az a fogólapra visszacsattanva olyan hatást kelt, mintha dob szólna. A régi magyar tánczenében gyakran használták a kétfenekû dobot tánckísérõ hangszerként, éppúgy, mint ahogy ma is hallható még a balkáni népeknél. A gardon a bunkóval és vesszõvel ütöt dob hangsúlyos és hangsúlytalan hangjainak hatását kelti, csakhogy ez nem a sípot kíséri, hanem a hegedût.

Ütőgardon

A csellóhoz hasonló, házi készítésű, négyhúrú ütőhangszer. Csellóból is alakíthatják át („kávás gordon”). Az átalakítás annyiból áll, hogy a csellóból kiveszik a lelket, lábát (nyergét) vízszintesre faragják és húrjait áthangolják. A közönséges gordon testét egy darab juhar- vagy fűzfából vájják ki, mint a teknőt. Külső tartozéka az „ütő” vagy „gardonpáca”, 40 cm-nyi hosszúságú, seprűnyél vastagságú keményfa bot. A gordonnak régen három húrja volt, a mostaniak négyhúrúak. A gardonhoz vonót sohasem használnak. A játékos a jobb kezében levő ütővel a vízszintes tetejű lábon egy síkban fekvő húrokra üt, bal kezének hüvelyk- és mutatóujjával pedig belecsíp a szélső húrba, azt kissé felemeli és rácsaptatja a fogólapra. Ugyanabban a kíséretben az ütés és a rácsaptatott pizzicato egymással váltakozik. Különböző táncokhoz különböző ritmusformulák, a kétféle megszólaltatás különböző kombinációi tartoznak.

 

Az ütéssel megszólaltatott gardon tompa, átütő hangja leginkább az üstdob hangjához hasonlít. A gardont – egy dallamjátszó hegedű mellett – csak tánczenekísérethez használják félhivatásos falusi cigány- vagy parasztzenészek Távolabbi múltját nem ismerjük; valószínű, hogy a 17. vagy 18. sz.-ban a tánckísérő dob szerepét vette át. A csíki székelyeknél és csángóknál máig használják. Korábban a bukovinai székelyeknél is előfordult.

Forrás: Dincsér Oszkár: Két csíki hangszer (Bp., 1943).

http://www.kulturalis.tv/nepzene/zuboly-zenekar/zuboly-zenekar-hangszerbemutato-utogardon-bogo.html

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.