Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A magyarság zeneszerszámai. - A doromb

2011.12.12

 

Egy különleges játszási mód. Dorombének

Persze a szokásos módon is lehet hallgatni .   doromb + tánczene

Dorombot használtak az egész Kárpát-medencében, mára azonban jobbára Moldvában maradt csak fönn, Erdélyből is teljesen kiveszett. Ezen a hangszeren a hangmagasságot
„szájüreg nyelvünk segítségével történő tágítása vagy szűkítése, a hangerőt pedig elsősorban a pengetés erőssége befolyásolja”

Hangjának erősítését és természetes hangsorának képzését a játékos szájürege végzi. Eredetileg, mint ma is Ázsiában és Óceániában, bambuszból készítették. Az európai típusú, közte a magyar doromb fémből készül. Két fő része: egy patkószerűen görbített, párhuzamosan összeszűkülő szárú fémkeret és egy vékony, keskeny acélnyelv, mely egyik végével a keret közepéhez van forrasztva. A nyelv a szárak között, azokkal párhuzamosan halad; kissé elhegyesedő szabad vége a szárak végénél, a keret síkjára merőlegesen be van hajlítva. A dorombkészítés nálunk régen vándor cigánykovácsok mestersége volt. – A hangszer átlagos hosszmérete 4–6 cm; keretének legnagyobb átmérője 3–5 cm. Alaphangja (kis) c körül van. Természetes hangsorából dallamképzésre a 6. és 7. felhangtól felfelé levő hangokat használják. Sikerültebb példány felhangjaiból két összefüggő oktávot is meg lehet szólaltatni.

                                                       KhanZulu

Az állandóan szóló alaphang mellett legerősebben az a felhang szólal meg, amelyre szájüregét a játékos ráállítja – ugyanolyan elven, mint amikor dallamot fütyülünk. Dorombjáték közben nem kell dúdolni; a hangmagasságot a szájüreg tágítása vagy szűkítése (a nyelv-segítségével), a hangerőt pedig elsősorban a pengetés erőssége befolyásolja. Ez utóbbit a szájon át történő, nem túlságosan erős lélegzéssel intenzívebbé lehet tenni. 70–80 évvel ezelőtt a dorombot falvainkban általában házaló kereskedők, hulladékgyűjtők, vásári bazárosok terjesztették. Leginkább gyerekek, főleg nagyobb leánygyerekek használták. Országos elterjedettségének nyomait ma is megtaláljuk. Európa-szerte a 14. sz.-tól kezdve gyakran emlegetik.

Forrás: Hazánkban egyértelműen rávonatkozó adatokról a 18. sz.-tól kezdve tudunk. Szerepel a „Tzigányokról szóló históriá”-ban és Gvadányinál is. – Irod. Sachs, Curt: Reallexikon der Musikinstrumente (Berlin, 1913, új kiadás: 1964); Bartók Béla: Összegyűjtött írásai (I., Bp., 1966).

Black FireDoromb (dorombér, dongó, szájdoromb): Többezer éves múltra visszatekintő, szinte az egész világon elterjedt aerofon (régebben tévesen idiofonnak kategorizált) hangszer, mely fémből, fából, bambuszból és csontból készülhet. A doromb keretből és rugóból áll. A játékos a keretet a kissé szétnyitott fogához nyomja, szabad kezével pedig a rugó kiálló végét pengeti. A hangszer egy alaphangon szól, melynek felharmónikusait a játékos szájürege erősíti fel. A szájüreg térfogatának változása képzi a dallamot. Dallam- és ritmushangszerként egyaránt használható.

 Zogu

 

A hangszer korai történetéről nagyon keveset tudunk. Az első darabokat valószínűleg 15000 évvel ezelőtt a Fülöp-szigeteken készítették bambuszból. Az afrikai, ausztrál és amerikai kontinenseken nem volt ismert a kolonizáció előtt. Ázsiában szinte mindenhol ismert. A mai Oroszország területén a fémdorombok széles körben el voltak terjedve, Délkelet Ázsiában bambuszdorombok, Japánban fa és fémdorombok ismertek, Új Zélandon pedig falevélből készült "dorombokat" használtak, használnak a maorik. Belső-Ázsiában a sámánok gyógyításra használták. A fehér ember magával vitte a dorombot a kolonizált területekre, ahol az később beépült az őslakosok zenéjébe is.

                                                                                                              Balance Big

A megpendített rugó előtt a levegőmolekulák összesürüsödnek, a rugó mögötti részen megritkulnak. Amikor a rugó a rések közé ér, akkor a hangszer egyik felén egy nagynyomású, a másik felénegy alacsonyabb nyomású tér alakul ki. A nyomáskülönbség a két réteg között a légköri nyomás 1%-a. A szűk rés megakadályozza, hogy a levegő nyomása gyorsan kiegyenlítődjön. Amikor a rugó a két rés között áthalad a nyomáskülönbség kiegyenlítődik. A bevitt mechanikai energia (pengetés) kb. egy tízezred része alakul át hanggá. A száj elé tartott hangszer hangosabban szól, mert a szájüreg felerősíti a nyomásváltozások során kialakult hangjelenséget. Stroboszkóppal és füsttel, jól szemléltethető a fizikai elv alapja. Természetesen a rugó rezonanciájától függ a hangmagasság és az amplitudójától a hangerősség.

A jó hangszerjátékos jól ki tudja használni ezeket a fizikai lehetőségeket, színes olykor meghökkentő hatásokat tud elérni az előadásmódjától függően. A doromb a  legszellemesebb akusztikai készülék.

LapatA doromb a világ minden részén elterjedt, ismert hangszer. A különböző népcsoportok fémből, fából, csontból, bambuszból készítik. Alakra, hangra, díszítésre igen nagy a változatosság. Phons Bakxs, holland dorombos, dorombkutató a doromb ezer elnevezését jegyezte fel. Íme ezek közül néhány: angol: Jew's harp, trump, jaw harp; német: Maultrommel; Szicília: marranzano; olasz: scacciapensieri; japán: koukin; norvég: munnharpa; francia: guimbarde; Bali: gengong; spanyol: birimbao (nem összekeverendő a berimbau nevű brazil hangszerrel); orosz: vargan; jakút: khomus; Fülöp-szigetek: kubing; szlovák: drumbla; román: dromboi; Svájc: trümpi

Ezeket a dorombokat hol hangszerként, hol varázslathoz, hol gyerekjátékként használták. Kidolgozásuk és hangjuk és jól tükrözi, hogy az adott kultúrában milyen szerepet szántak a dorombnak.

Forrás: Szilágyi Áron

 Bárdos Lajos vegyeskari műve a dorombról

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.