népzene

 Néhány érdekesség e nemesen egyszerű hangszerről

A két világháború között a Zeneakadémián még tanították a tárogató-játékot, majd '45 után újra "soviniszta, irredenta" hangszerré vált. Kodály Zoltánnak köszönhető, hogy néhány példány megmaradt belőle. Ma újra vannak tárogató-iskolák...   

Az ütőgardon (gardony, tekenyőgardon, csipisüti) olyan cselló- vagy teknőalakú négyhúros hangszer, amelyet ütővel (ütőpálcával vagy gardonpálcával) szólaltatnak meg és igen jellegzetes csattanó hangot ad. Ma már csak a gyimesi csángók és az ő zenéjüket játszó zenekarok használják. A húrok közül három mély alaphangú, a negyedik annak kvintje.

Ha tekerőlant, akkor nekem az elsőként  Fajcsák Attila nevéhez kapcsolódik. Szülővárosomban, Egerben él- és meg ne haragudj Attila! - évtizedek óta művészi szinten játszik a hangszeren...hallgatható néhány felvétel is

A citera (citora, tombora, tembura) a legelterjedtebb népi hangszer, már az ősmagyarok is használták.

Minden pásztor és gazdalegény értett készítéséhez. Három alaptípus van: vályúcitera, kisfejes citera, hasas citera. + hallgatható muzsika