Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


KODÁLY ZOLTÁN

2012.06.12

Előbb egy személyes megjegyzés. Iskolai éveimet Egerben töltöttem. A patak partján lévő zenei általános iskolában, a kis Dobó téren lévő zeneiskolában, majd a Dobó-gimnázium ének szakán végig a Kodály-módszer szerint tanultunk. Néhai Ocskay György a gimiben, vagy már a főiskola ének szakán Rózsa tanár úr mesterien okítottak.  És mondhatom, megszerettük a magyar zenét, az egyetemes muzsikát. Mi még 4. osztályig például órarendben tanultunk néptáncolni (rida-rida-dom-dom-dom), az ének órákon pedig napi gyakorlat volt a zenehallgatás. Nemrég láttam Kodály Háry Jánosát színházi előadását a debreceni Csokonai Színházban. Legnagyobb örömömre, minden egyes dalt és dallamot ma is kívülről tudok.

Kodály első népdalgyűjtése

 
Kodály már gyerekkorában Galántán hallott népdalokat, ahogy maga jegyzi: „cselédlányoktól és parasztoktól, akik vonatra vártak az állomáson, apám ugyanis állomásfőnök volt Galántán”. De hatottak rá e téren nagyszombati gimnazistaévei is, továbbá a Vikár Bélával való találkozása, aki megismertette a gyűjtés szempontjából oly fontos masinával, a fonográffal.

Nem csoda, hogy az ifjú Kodály első gyűjtőútja ismerős tájra, Galántára és annak környékére vezetett. Apró csallóközi és mátyusföldi falvakat talpalt végig, többek között Felsőszelit, Zsigárdot, Deákit, Vágfarkasdot és Nádszeget. Minden kezdet nehéz. „Ott bolyongtam kialakult rendszer nélkül, embereket fogtam meg az utcán, hívtam énekelni a kocsmába, és hallgattam az aratóleányok dalát.” Tulajdonképpen nem egészen ismeretlenül járta a falvakat: régi, Galántán megfordult vasutasokat és cselédlányokat keresett meg, akik még emlékeztek rá, és akik segítették a falvak és a gyanakvó lelkek labirintusában eligazodni.

Ilyen volt tehát a kezdet. Az igazi gyűjtőmunka valójában csak e korai puhatolózás után kezdődött. Kodály – gyakran már barátja, Bartók Béla társaságában – rendre bejárta a felvidéki Gömört, Nyitrát, Barsot meg Nógrádot, majd az erdélyi Kászon, Bukovina és Csík falvait vette sorra.

„Kodály első gyűjtőútja, amelynek 113 darabját őrzi az Akadémia Zenetudományi Intézetének gyűjteménye, értékét tekintve nem mérhető saját későbbi gyűjtéseihez. Oka nemcsak a tapasztalat hiánya. A vidék is bizonyára kevesebb hagyományt tartott fenn. A dalok legtöbbje a népdalhagyomány felületén élő, nagy tömegű új stílusú, népies vagy idegen eredetű dallam, régi csak néhány akad közte…” 
Kodály Zoltán (1941)Kodály 1941-ben
Hozzáteszi ugyanakkor, hogy kincset is talált Zsigárdon az ifjú mester, a Szegény vagyok, szegénynek születtem kezdetű dalt, amelyet később felhasznált daljátékában, a Háry Jánosban.
forrás: Szalai Olga

Fontos dátumok Kodály Zoltán életébenKodály Zoltán

1882. december 16-án született Kodály Zoltán Kecskeméten, zenekedvelő vasutas családban.
 1885-1892: Galánta - életreszóló zenei benyomások.
 1892-1900: Nagyszombat - gimnáziumi tanulmányok, első kompozíciók.
1900 őszétől zeneszerzést tanul a budapesti Zeneakadémián és bölcsészeti tanulmányokat folytat az Eötvös Kollégiumban és a Pázmány Péter Egyetemen.
1905: Megismerkedik későbbi első feleségével, Schlesinger Emmával és Bartók Bélával. Az első népdalgyűjtő út.
1906: Megjelenik doktori disszertációja, A magyar népdalok strófaszerkezete.
október 22. - a Nyári este című zenekari mű bemutatója.
Decemberben megjelenik a Magyar népdalok (Bartókkal közösen).
 1906-1907: Tanulmányút Berlinben és Párizsban.
1907. ősz: a budapesti Zeneakadémia tanára.
1910. március 17. - az első szerzői est Budapesten.
május 29. - az I. vonósnégyes bemutatója Zürichben.
augusztus 3. - házassága Schlesinger Emmával.
nyár: első népdalgyűjtő útja Erdélyben.
1914: Elkészül a Duó hegedűre és gordonkára (op.7.).
1915: Szólószonáta gordonkára (op.8.).
1916: A Megkésett melódiák (op.6.) dalciklus befejezése.
 1917-1919: Zenekritikusi tevékenység.
1918. május 7. - második szerzői estje Budapesten.
1919. február - kinevezik a Zeneakadémia aligazgatójává.
ősz: aligazgatói megbízása alól felmentik, a tanítástól eltiltják, fegyelmi eljárás indítanak.
1920: A fegyelmi vizsgálaton eredményesen semmisíti meg a vizsgáló bizottság vádjait.
1921. szeptember - újból tanít a Zeneművészeti Főiskolán.
1923. november 19. - a Psalmus Hungaricus ősbemutatója.
1925. április 2. - az első gyermekkarok bemutatója.
1926.

június 18. - a Psalmus Hungaricus első külföldi előadása Zürichben.
október 16. - a Háry János bemutatója a budapesti Operaházban.

1927.

március 24. - a Háry-szvit bemutatója Barcelonában.
április 20., 22. - karmesteri bemutatkozása: a Psalmus Hungaricus-t vezényli Amszterdamban.
december - első angliai utazása.
1929: Gyermekkarok c. tanulmány - először fogalmazza meg zenepedagógiai elveit.
1930.

március - első látogatása szülővárosában.
április 3. - Toscanini a New York-i szimfonikusok élén bemutatja a Nyári este átdolgozott változatát (ismétlés Budapesten, május 21-én).
ősztől a Pázmány Péter Tudományegyetem előadója.
november 28. - Fritz Busch bemutatja Drezdában a Marosszéki táncok zenekari változatát.
Elkészül a Mátrai képek vegyeskar.

1932. április 24. - a Székely fonó bemutatója a budapesti Operaházban.
december - ünnepi hangversenyek Kodály 50. születésnapjának köszöntésére.
1933. október 23. - a Galántai táncok bemutatója Budapesten.
1934: Kinevezik az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács tagjává.
A Jézus és a kufárok és más kórusművek bemutatója a kecskeméti Hírös Héten.
1936. szeptember 2. - a Budavári Te Deum bemutatója a Mátyás-templomban.
1937: Megjelenik A magyar népzene - számos idegen nyelven is kiadták.
1938: Éneklő Ifjúság hangverseny Kodály és Bartók műveiből a Margitszigeten.
1939. november 23. - Mengelberg vezényli Amszterdamban a Fölszállott a páva zenekari variációkat.
1941. február 6. - a Chicago Symphony bemutatja a Concerto-t.
1943. május 14. - levelező taggá választja a Magyar Tudományos Akadémia.
1 943-1944: Megjelenik az Iskolai Énekgyűjtemény.
1945. február 11. - a Missa brevis bemutatója a Operaház ruhatárában (Budapest ostroma még tart).
1945: A MTA rendes tagjává választja, a Zeneművészeti Főiskola igazgatótanácsának elnökévé nevezik ki.
1946. január 16. - kinevezik a Magyar Művészeti Tanács elnökévé.
 1946-1947: Első amerikai útja. Számos hangversenyen vezényli műveit.
1947: Kecskemét díszpolgárává választják. Első útja a Szovjetunióba.
 1947-1950: A Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
1950: A Magyar Tudományos Akadémián irányításával megalakul a Népzenekutató Csoport.
1951.

április - Kállai kettős - az Állami Népi Együttes bemutatkozó előadása.
november - megjelenik a Magyar Népzene Tára első kötete.

1954. augusztus 23. - Emma asszony combnyaktörést szenved, Kodály beköltözik hozzá a kórházba.
1955. január 1. - rádióelőadás a Bartók összes zongoraművei hangversenyciklus bevezetéséül.
december 18. - a Zrínyi szózata bemutatója a Zeneakadémián.
 1955-1956: A Bartók-ünnepségek irányítója.
1956. október közepe táján pihenőhelyükre, Galyatetőre utaznak.
1957. január 8. - visszatér Budapestre. Síkra száll a felkelésben részvételükért elítéltek megmentéséért.
1958. november 22. - felesége házasságuk 49. évében meghal.
1959. december 18. - házasságot köt Péczely Saroltával.
1960. április-június - Angliába látogat. Az oxford-i egyetem díszdoktorává avatja.
nyár - lemezre dirigálja műveit.
december 1. - Kodályt szívinfarktussal kórházba szállítják.
1961. augusztus - Quebecen elnökévé választja a Nemzetközi Népzenei Tanács.
augusztus 16. - a Luzerni Fesztiválon a Kodály-házaspár jelenlétében bemutatják a Szimfóniát.
1962. december - Kodály 80. születésnapja. Nagyszabású ünnepségek Budapesten és világszerte.
1964. február - a kecskeméti ének-zenei iskola új épületének avatásán mond beszédet.
A Zenei Nevelés Nemzetközi Társasága tiszteletbeli elnöke, a budapesti konferencia elnöke. Pedagógiai módszerét ekkor ismeri meg a világ.
1965. április - Bécsben átveszi a Herder-díjat.
július-augusztus - második utazása az Egyesült Államokban.
1966: Újabb észak-amerikai utazás. Atlantában bemutatásra kerül utolsó befejezett műve, a Laudes Organi.
1967. március 6. - reggel 6 óra 45 perckor szívroham vet véget életének.

Zeneszerző, zenepedagógus volt. 1882. december 26-án született Kecskeméten. Édesapját, Kodály Frigyest a vasútnál teljesített szolgálatai révén 1883-ban Szobra helyezték, majd onnan Galántára, ahova a család is természetesen továbbköltözött, s ahol a kis Zoltán megkezdte elemi iskolai tanulmányait. 1892-ben az édesapát a nagyszombati állomás főnökévé nevezték ki, ami a család újabb költözködését vonta maga után. Kodály középiskolai tanulmányait már Nagyszombaton végezte, az érseki főgimnázium tanulójaként.

 Hegyi éjszakák két felvételen - két kórus

    

 

 

 

 

 

 

 

 

  Hangszeres tanulmányait is megkezdte. Az indíttatás adott volt: édesanyja, Jaloveczky Paulina és édesapja, Kodály Frigyes is zeneszerető emberek voltak, akik maguk is szívesen zenéltek. Édesanyja zongorán játszott és énekelt, édesapja hegedült.

  Kodály Zoltán zongora tanulmányai mellett hegedülni, majd gordonkázni kezdett. Szinte önerőből tette mindezt. Az iskola zenei életének is aktív részese lett. Nemcsak a székesegyház kórusában énekelt, hanem a gimnázium zenekarában és kamarazenekarokban is játszott. Első szerzeményeit az 1890-es évek végén komponálta. 1897-ben alkotott d-moll nyitányát a következő év elején az iskola zenekara mutatta be.

  Jeles érettségit tett 1900-ban. Azt követően a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán, s azzal párhuzamosan a Zeneakadémián folytatta tanulmányait. Magyar-német tanári oklevelét 1905-ben vette át, egy évvel később pedig bölcsészdoktori címet szerzett. A magyar népdal strófaszerkezete című disszertációja is érzékelteti, hogy egyre elmélyültebben foglalkoztatta a népzene. Már Galántán megmutatkozott ilyen irányú érdeklődése. 1905 tavaszán Szeged környékén, nyarán Mátyusföldön, a következő évben pedig a Felvidéken gyűjtött népdalokat. A munka során találkozott Bartók Bélával, akivel a későbbiek során közös népzenei publikációik is megjelentek. Kodály Zoltán berlini és párizsi tanulmányútjait követően visszatért a Felvidékre, ahol ismét népzenét gyűjtött.

  1907-ben a Zeneakadémia tanára lett. Zeneelméletet, szolfézst, majd zeneszerzést is tanított. 1910 márciusában került sor első zeneszerzői estjére Budapesten, melyet az I. vonósnégyes májusi zürichi bemutatója követett. Nyári erdélyi népdalgyűjtő útja után augusztusban házasságot kötött Sándor Emmával.

  Az első világháborúig igen mozgalmas volt Kodály Zoltán élete. Bartók Bélával megalapították az Új Magyar Zeneegyesületet. Újabb népdalgyűjtő utakat tett feleségével és Bartókkal. Többek közt járt újra a Felvidéken és Erdélyben, később pedig eljutott a bukovinai csángókhoz. Időközben Bartók Bélával kidolgozták az Új egyetemes népdalgyűjtemény tervezetét, ám hiába adták be a művet a Kisfaludy Társasághoz, mert kiadására végül nem került sor.

  Az első világháború idején még megpróbálkozott egy-egy népdalgyűjtő úttal például Kassa és Nagyszalonta környékén, de további útjai meghiúsultak. Az addig gyűjtött anyagok rendszerezésére és az oktatásra fordította ideje java részét. A Nyugat munkatársaként és a Pesti Napló zenekritikusaként több tucat publikációja jelent meg. Ezekben kiemelte a népzene fontosságát, illetve Bartók-elemzéseket is közreadott. A háborút követő időszakban a Dohnányi Ernő vezetése alatt működő Zeneakadémia aligazgatója lett.

  Néhány hónap múlva egy fegyelmi határozat értelmében visszavonták kinevezését és egyidejűleg szabadságolták. A zenétől, gyűjtőmunkától, komponálástól eltántoríthatatlan mester nem vonult vissza a történtek hatására. Befejezte Bartók Bélával közös tudományos népdalpublikációját Erdélyi magyarság címmel. A százötven régi székely dal felbecsülhetetlenül értékes, igen komoly gyűjtőmunka eredménye.

  A hosszú szabadságra kényszerített Kodály felkereste Vass József kultuszminisztert, aki kivizsgáltatta a zeneszerző ügyét, s mintegy igazságot szolgáltatva visszahelyezte állásába, és még népdalgyűjtéseihez is segítséget nyújtott. A mester tanítványai között találhatjuk pl. Ádám Jenőt és Bárdos Lajost. Az események újra peregni kezdtek. Szerződést kötött a bécsi Universal Edition céggel, így lényegében folyamatosan jelenhettek meg művei. Közben Szatmár megyei és dunántúli népdalgyűjtő körutakra utazott. Kodály egyre szélesebb körű külföldi ismertségéhez hozzájárult - többek közt - Bartók 1922-es londoni, párizsi és frankfurti körútja, valamint a külföldi szaklapok, a La Revue Musicale, a Musical Curier stb. cikkei. 1923. november 19-én óriási sikert aratott a Psalmus Hungaricus bemutatója. Az évtized további éveiben gyermekkarok bemutatói, szerzői estek, a Psalmus Hungaricus svájci, hollandiai, angliai, németországi és olaszországi előadásai, a Háry János operaházi bemutatója és publikációk sora tette mozgalmassá. 1929-30 a nemzetközi ismertség tekintetében elsöprő sikert hozott. Ebben szerepe volt Arturo Toscanininek is, aki New York-ban több Kodály-művet is vezényelt; de jelentős esemény volt a Psalmus Hungaricus Los Angeles-i és genfi, illetve a Marosszéki táncok New York-i, drezdai, londoni, Cincinnati-i, chicagoi előadása. Kodály és Toscanini barátsága a zenén túlmutatott. A világhírű karmester lánya Budapesten kötött házasságot. Tanúnak Kodály Zoltánt kérte fel. Kodály a 30-as évek elején a budapesti Tudományegyetemen zeneelméletet és zenefolklorisztikát tanított. 1931-ben Kodály és Bartók egyaránt átvehették a Corvin-koszorút addigi munkájuk állami elismeréseként. A magasabb fokozatot, a Corvin-láncot Dohnányi Ernő és Hubay Miklós kapta.

  Ez az évtized éppen olyan mozgalmas volt, mint az előző. Szinte egymást érték a szakmai tanácskozások és lebilincselő előadások. A székes főváros mellett a vidéki városok (Debrecen, Nyíregyháza) is helyet adtak ezeknek a fórumoknak. Megszületett - többek közt - a Székely fonó és a Galántai táncok. Ez utóbbit Dohnányi és Bartók művei mellett 1933. október 23-án a budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 80. évfordulóján mutatták be.

 

Békés megyéhez fűződő esemény volt az Erzsébethelyi Daloskör 1936. április 7-én Békéscsabán rendezett Kodály-hangversenye és a műsorhoz kapcsolódó Kodály-előadás A magyar karének útja címmel, melyet a rádió is közvetített. 1936. szeptember 2-án a budavári Koronázó Főtemplomban bemutatták Kodály nem egészen két hónap alatt komponált monumentális művét, a Budavári Te Deumot. Két hónappal később a londoni rádió is műsorára tűzte. A mester zseniális sokoldalúsága túlmutatott a komponáláson és népzenei gyűjtőmunkán. Felhívta a figyelmet a zene, a hangok, a hallás és a beszélt nyelv kapcsolatára, sőt A magyar kiejtés romlásáról tartott tudományos előadást. Nagy szerepe volt abban, hogy 1939-ben megrendezték az első egyetemi helyes kiejtési versenyt. A tiszta kiejtés szívügyévé vált. Rendkívül fontosnak tartotta a zenei nevelést, és annak múltját is igen jól ismerte. Előadást tartott a Magyarországi Énekoktatók Országos Egyesületében Százéves a magyar tandal címmel. A történelem közbeszólt. Hitler csapatai megszállták Ausztriát 1938-ban. Ettől kezdve Kodály nem fogadott el külföldi meghívásokat. A háború idején Magyarországon maradt és folytatta tudományos munkáit. 1943. májusában a Tudományos Akadémia levelező tagja, majd novemberben a Nyelvművelő Bizottság rendes tagja lett. Galánta díszpolgárává választotta, a kolozsvári egyetem pedig díszdoktorrá avatta. A háború után a Magyar Művészeti Tanács elnökeként is tevékenykedett. 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett. A Szovjetunióban, Nyugat-Európában és Amerikában tett hosszú koncertkörútjain saját műveit vezényelte. 1947-ben kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, 1948. március 15-én pedig megkapta első Kossuth-díját. Időközben Kecskemét is díszpolgárává választotta.

 

 

 

 

Zenei és nyelvművelő versenyeken elnökölt. 1952-ben másodszor is kitüntették Kossuth-díjjal. Kezdeményezésére a Magyar Rádió elindította Édes anyanyelvünk című műsorát. Tiltakozott az ország első ének-zenei általános iskolájának és gimnáziumának bezárása ellen 1954-ben, de takarékossági okokra hivatkozva mégis megszüntették a békéstarhosi intézményt. 1957-ben a Honvéd Művészegyüttes Énekkarának fennmaradásáért kardoskodott. Ugyanabban az évben harmadszor is átvehette a Kossuth-díjat. Yehudi Menuhin hegedűverseny megírására kérte fel a mestert. Élete utolsó évtizedében ugyanolyan frissességgel dolgozott, mint ifjú korában. Hihetetlen energiával tevékenykedett 1967. március 6-án bekövetkezett haláláig.

 

 

 

 

 

 

 

 

Műveivel, és főként zenepedagógiai munkáival hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországot "komolyzenei nagyhatalomnak" tekintse a világ.

 

 

 

 

 

Esti dal - variációk

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.